I. Pannon Ifjúsági Értékőr Tábor
A Dörögdért Ifjúsági Egyesület nyertes pályázata jóvoltából került megrendezésre az I. Pannon Ifjúsági Értékőr Tábor, melynek megvalósításában partner volt a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány, valamint a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért. A Pannon Térség Ifjúsági Értékőr Hálózat tagjai egy hetet tölthettek együtt a Balaton partján fekvő Erzsébet Üdülőközpontban. A hosszas internetes kapcsolattartás és e-mail váltások után végre elérkezett a várva-várt személyes találkozás pillanata.
Június 23-án délután az értékőrök az ország több területéről érkeztek Zánkára, többek között Veszprém megyéből, az értékőr mozgalom „kiinduló pontjából”, valamint Bács-Kiskun és Fejér megyéből, ahol jelenleg is folyamatban van az értékőrök képzése. A szállás elfoglalása után a fiatalok rögtön neki is láttak az előttük álló feladatoknak. Az ismerkedési est alkalmával minden megye kiállítást készített az általuk már a tábor előtt összeválogatott „értékbatyukból”. A fiatalok nem csak környéküket jelképező tárgyakkal, hanem egy rövid szöveges körítéssel is készültek társaik számára. A Veszprém megyei értékőrök csapata többek között kapolcsi fonott kosarakat, kézműves szörpöket és lekvárokat, monostorapáti faragott fatálat valamint taliándörögdi horgolt „csodákat” és a Klastrom templomrom egy darabját is bemutatta messziről érkezett társaik számára. A Bács-Kiskun megyei fiatalok környékük jellegzetes népviseletét magukra öltve mutatták be az asztalukon gondosan elrendezett helyi termékeket, köztük több féle bort és pálinkát, tejfölt és a legnagyobb népszerűségnek örvendő libatöpörtyűt, mely az esti órákban sok „éhhalál szélén” álló értékőr életét mentette meg. A Fejér megyéből érkezettek 5 érzékszervünk alapján mutatták be településüket. Megcsodálhattuk egy helyi festőművész S. Iván János munkáját, megkóstolhattuk a házilag készített süteményeket, érezhettük a vidék illatát a frissen vágott szalmakötegen keresztül, valamint megtapinthattuk Lippai János faragásain keresztül az igari életérzést.
Másnap a reggeli után rögtön bele is vágtunk az előttünk álló feladatok előkészületeibe. Mielőtt elindultunk volna Balatonakaliba, értékmustrát tartottunk az ott fellelhető nevezetességekről, kiválasztottunk 4 elemet, majd kisebb csapatokba verődve irányba vettük a vasútállomást. Balatonakaliban két helyi fiatal segített nekünk eltalálni a kiszemelt helyszínekre. Az első kis csoport a régi idők emlékét őrző Kossuth utca egyik házánál vált ki a tömegből, mely a Balaton-felvidékre jellemző építészeti stílus szerint épült. Manapság a község tájházaként szolgál, tetőterében a környéken összegyűjtött „antik” használati tárgyak sorakoznak a látogatókra várva.
Ez idő alatt egy másik kisebb csapat Hudák Éva nénivel, egy helyi idősödő hölggyel készített riportot, akire a „két lábon járó lexikon” címet ragasztották a falu lakói. Az értékőrök további két csoportra oszlottak, melyekből az egyik Tóth Bélával a „Fék Üzletház” tulajdonosával találkozott, míg a másik része Balatonakali borospincéihez látogatott el a „Borúton” végig haladva.
A délután folyamán az elkészült riportok és felvételek feldolgozásra kerültek, az értékőrök lelkesen válogatták a képeket, töltötték az adatlapokat és vágták a videofelvételeket. Mielőtt még mindenki álomba szenderedett volna, közös játékkal zártuk a fárasztó napot, hisz reggel ismét kemény munka várt a csapatra.
Szerdán Zánka falut vettük útirányba, ahol Horváth Lajos a helyi általános iskola igazgatója fogadott minket nagy szeretettel. Az egyik kis csoport a népdalkör tagjaival ismerkedhetett meg, míg a többiek a Zánkai Tájházat, a Református templomot és az éppen épülő Füvész kertet tekintették meg. Zánkáról „haza” térve kézműves foglalkozás várt a táborlakókra. A Herendi Porcelánmanufaktúra két festőjével maguk is kipróbálhatták a porcelánfestés technikáit. Ezen kívül fát faraghattak a Junior Príma-díjas bakonybéli fafaragóval, Kropf Milánnal, bőrműveskedhettek Hatos Adéllal, vagy feldobhatták egy-egy ruhadarabjukat a Bács-Kiskun megyei értékőrök által bemutatott „gardrob tuninggal”. Később Szabó Csaba, a Népművészet Ifjú Mestere ismertette meg egyik jelentős hungarikumunkat az értékőrökkel. A táncház módszernek köszönhetően a táborlakók is kipróbálhatták énektehetségüket és ritmusérzéküket is.
A tábor vége felé közeledve, csütörtökön a Zánka nevet viselő motoros hajóval Tihanyba látogattunk, ahol az Apátság megtekintése és a kecskekörmök legendájának megismerése után közösen kipróbáltuk „él-e még a Tihanyi Visszhang”. Az „értékőr” jelszót negyvenen kiáltottuk egyszerre a Visszhang-domb tetejéről az Apátság északi falának irányába, mely 2 másodpercen belül válaszra is talált. Ezen eseménynek minden értékőr szem- és fültanúja volt, aki nem hiszi, járjon utána! A bátrak ezt követően még egy gyalogtúra keretében felkeresték a település egyik nevezetességét, a hegy oldalában lévő barát-lakásokat, majd újra hajóra szálltunk és visszaringatóztunk szálláshelyünkre. A napsütésnek, a csendnek és a hullámoknak köszönhetően a csapat több tagja is pihent egy kellemes órácskát a hajó fedélzetén napozgatva.
Péntek reggel nagy volt a sürgés-forgás értékőrék földjén. Elérkezett az egész hét munkáját összefogó bemutatkozás pillanata. Az a nagy megtiszteltetés ért minket, hogy a Zánkát és Balatonakalit képviselő vendégeinken kívül Lezsák Sándort, a Magyar Országgyűlés alelnökét is köreinkben köszönthettük, akit tiszteletbeli értékőrré is avattunk. Lezsák Sándor kiemelte, hogy a hungarikum mozgalom egyik legjelentősebb feladata, hogy a helyi értékeket is elő tudjuk hívni, a vidéki zárt közösségek pincéiből is, melyben jelentős szerepet játszanak az értékőrző munkát végző fiatalok. A táborlakók bemutatták a vendégeknek a kisfilmekből készült rövid összeállítást, majd az értékbatyuként hozott tárgyakról is egyesével meséltek. A bemutató sikerét megünnepelve délután közös strandolás, este pedig hangulatos szalonnasütés vette kezdetét. A napot egy spontán kialakult táncos mulatság zárta, melyben a lelkes fiatalok alkalmazták a szerdai táncház jellegzetes módszereit is.
Ennek az egy hétnek köszönhetően rengeteg hasonló gondolkodású, tehetséges és barátságos emberrel volt lehetőségünk megismerkedni. A sok munka mellett, állandóan játszottunk, nevettünk és mindezek által szoros barátságokat kötöttünk. Az I. Értékőr Tábor, sajnos, nagyon hamar elrepült, de az emlékek egy életre bennünk maradnak. Lehetőségeink szerint jövőre ismét találkozunk…
Írta: Stumpf Rebeka
A táborban készült fotókból a GALÉRIA fülön található egy válogatás!
A táborról készült kisfilmeket itt tekinthetők meg: